Nem nőtt a lefoglalt hamis áruk száma idén

A NAV Facebook oldalán tette közzé 2020. szeptember 25-én az idén eddig lefoglalt hamis árukra vonatkozó jelentését. Eszerint a hamis áruk száma nagyságrendileg nem változott, viszont míg tavaly leginkább a hamis parfümök és elektronikai cikkek aránya volt a legmagasabb, idén a lefoglalt ruházati termékek száma nőtt meg. A NAV által közzétett videón jól kivehetők például hamis Gucci, Adidas és North Face termékek.

Az elkobzott ruházati cikkek értéke eléri a másfél milliárd forintot: mintegy 71 ezer darabot foglalt a hatóság. A hamis termékek döntő többsége Törökországból és Kínából érkezik Magyarországra, de Magyarország sokszor nem a végcél, a hamis termékeket sokszor ‘utaztatják’ több országon keresztül, ezzel is összezavarva a hatóságokat.

Sokakban felmerül ilyenkor, vajon mi történik a hamis áruval, miért nem kapják meg például a rászorulók a ruhákat. Több kérdés is felmerül a hamis áruk karitatív célra felajánlásával kapcsolatban. Egyrészt az áruk eredete legtöbbször nem ismert, így nem rendelkezünk információval a gyártás körülményeiről, az összetevőkről, így például arról, tartalmazhat-e bármilyen egészségre káros anyagot.

A másik kardinális kérdés az ún. márkamentesítés. A jogtulajdonos ugyanis hozzájárulhat a közérdekű felhasználáshoz, de a hamis márkajelzést el kell távolítani a termékről. Ez legtöbbször szinte lehetetlen, hiszen a kamutermékeken általában a szembetűnő helyen van a hamis megjelölés. Amennyiben mégis lehetséges eltávolítani a márkajelzést, akkor fáradtságos munka áll előttünk: általában több száz vagy több ezer terméket kell ollóval vagy egyéb módon megfosztani a jogsértő logótól.

Végül pedig egy hosszadalmas bürokratikus eljárás veszi kezdetét. A hamis termékek felhasználásáról a Karitatív Tanács dönt: kik azok a rászorulók, akiknek leginkább szüksége van a foglalt termékekre. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a másik ‘népszerű’ hamis termékkör, az elektrotechnikai cikkek esetében további hatósági engedélyek szükségesek, amelyek a biztonságos használatot garantálják.

Ennek ellenére is azonban minden évben átlagosan 100-200 millió forint értékű elkobzott, hamis termék kerül rászorulókhoz.

Látható tehát, hogy sajnos a hamis termékek útja azok lefoglalásától a rászorulókig nem egyszerű, így a hamis áruk nagyobb része a hulladékégetőben vagy például a fémfeldolgozóban végzi. Amennyiben ugyanis a rászorulóknak felajánlás bármilyen okból kifolyólag nem lehetséges, a jogtulajdonos köteles gondoskodni a lefoglalt termékek megsemmisítéséről és a hulladék kezeléséről. Ez nagy anyagi terhet ró a jogtulajdonosra, hiszen igen nagy mennyiségű foglalt áru esetében mind a szállítási, mind a megsemmisítési költségek tetemesek lehetnek. Természetesen néhány foglalt hamis termék esetén a NAV elvégzi az alaktalanítást és nincsen szükség hulladékmegsemmisítésre.